Románia a tényalapú drogpolitika útján: Dekriminalizáció és közegészségügyi reform a szomszédban

Megjegyzések · 60 Megtekintések

Ezt a felismerést ültetheti át a gyakorlatba Románia, ahol Victoria Stoiciu román független szenátor (Cristian Ghinea és Daniel Fenechiu szenátorok támogatásával) 2026. október 5-én benyújtotta a B544/2026. számú törvényjavaslatot a bukaresti Szenátusnak.

A javaslat a kábítószer-fogyasztást és a személyes használat céljából történő tartást mentesíti a büntetőjogi felelősség alól, és szabálysértéssé minősíti azt.

Szabálysértési keretek és a megelőzés finanszírozása

A benyújtott törvénytervezet értelmében a kockázatos szerek tartása 1 000–1 500 RON, míg a magas kockázatú szereké 1 500–3 000 RON pénzbírsággal vagy figyelmeztetéssel szankcionálható, az így befolyó összegeket pedig prevencióra és egészségügyi/szociális ellátásra kell fordítani.

A tervezet arányos szankciókat irányoz elő:

  • Enyhébb esetekben figyelmeztetést alkalmaznának.

  • Súlyosabb vagy problémás esetekben 1000–3000 RON (kb. 60–200 ezer HUF) közötti pénzbírság szabható ki.

A javaslat kulcseleme, hogy a bírságokból származó bevételeket kötelező jelleggel a megelőzésre, valamint az egészségügyi, pszichológiai és szociális ellátórendszer fejlesztésére kell fordítani.

Vlad Zaha az Oxfordi Egyetemen végzett román kriminológus és szakpolitikai szakértő, a tervezet kidolgozója rávilágított:

„A büntetőjogi szankcióknak nincs elrettentő hatásuk, nem csökkentik a szerhasználatot, és természetesen nem is kezelik azt. Ellenkezőleg: a rejtőzködés felé terelik a szereket használó emberek millióit. Ennek megoldásához mindenekelőtt arra van szükség, hogy ne büntessük őket büntetőjogi eszközökkel.”

Mit jelenthet ez Magyarország számára?

A Zöld Magyarország Mozgalom (ZMM) álláspontja szerint Magyarországnak is a tudományos bizonyítékokon alapuló, humánus és hatékony szakpolitikai modellek felé kell elmozdulnia.

A büntetőjogi szigor helyett az ellátórendszer fejlesztésére és a társadalmi biztonság megőrzésére van szükség:

  1. Egészségügyi fókusz: A személyes használat miatti vegzálás helyett az érintetteket az ellátórendszerbe kell irányítani.

  2. Közrend és lakossági biztonság: A rendőrségnek hatékony eszközöket kell biztosítani ahhoz, hogy a lakosságot zavaró, nyílt utcai szerhasználat esetén beavatkozhasson. Senkinek sem kell eltűrnie, hogy a parkok vagy lépcsőházak drogfogyasztási helyszínekké váljanak.

  3. Innovatív ártalomcsökkentés: Olyan felügyelt drogfogyasztói helyiségekre és ártalomcsökkentő programokra van szükség, amelyek alternatívát kínálnak az utcával szemben. Ezek a szigorúan szabályozott létesítmények nemcsak higiénikus, egészségügyi személyzet által felügyelt környezetet teremtenek, hanem lehetőséget adnak a margón élő emberek ellátásba vonására is.

Október 6-án Takács István Gábor (Drogriporter) az Egészségügyi Minisztérium egyeztetésén ugyanezt a szakmai irányvonalat javasolta a magyar döntéshozóknak: a szerhasználat dekriminalizációját, az ellátórendszer megerősítését és a modern ártalomcsökkentési programok kiépítését.

A ZMM továbbra is elkötelezett amellett, hogy a magyar drogpolitika a kirekesztés és a hatástalan büntetés helyett a betegbiztonságra, a megelőzésre és a társadalmi rend megőrzésére épüljön.

? Szerinted is a megelőzésre és az egészségügyi ellátásra kellene helyezni a hangsúlyt? Oszd meg a véleményed kommentben, és csatlakozz a ZMM szakmai közösségéhez!

Sajtóforrások:

Megjegyzések